continue....

körösen körül a hold mellett lebeg egypár könnycsepp. a levegőben függ, mintha odaszegezték volna őket, de nem hagynák leesni.
próbálkoznak elmozdulni, de a lebegést befejezni csak nem tudják maguktól. mert ahhoz, hogy legyen valami, ahhoz történnie kell valaminek. minthogy tudjuk, ez a lét rendje.
ahhoz hogy legyen valami, mindig valami van előtte. meg utána is.
de most szegények nem tudják, hogy mi legyen. mert a függés nem csak tőlük van, hanem a függés van mástól is.
de merre fog továbbvezetni az útjuk?
leesnek egyszer a földre, ott száradnak el egyszer, és mintha misem történt volna, kicsiny emlékekként élnek esetleg egy-két szív mélyén vagy álomban mélyen, sötétben megbújva?
vagy felszállnak a világ fölé, onnan nézik a világot és rácsodálkoznak: "lehet ez még szép is!".
ezt majd az idő vagy a hely vagy a lét vagy valami vagy valaki eldönti egyszer vagy máskor...
talán.

mert muszály...

summa:
ad 1: sikeresen benyakaltam vagy 6 deci fehérbort meg 2x3 deci fröccsöt. a két tekila persze alap...

lehet, hogy meg fogm bánni... lesza*om, ezt most el kell mondanom...

És egy pár üveg sörtől Majd mindenki elfelejti...

annak idején, még köbö 4~5 éve, szeptember. szokásosan dabra sétáltam, hogy ott szálhassak fel az 5:30-as buszra. persze, akkor mint mindig, Balázs Andrásék előtt még rágyújtottam egy sopőhianne lights cigire. megvártam, míg András beletölti a forró teáját a másfél literes palackba. előttem lebeg a kép is. az ajtó kinyílik, és ő kiszólt: "megtöltöm az üveget, és jövök!".
akkor reggel, amikor sétáltunk, mögöttün jött valaki. arcról ismertem, de a nevét akkor még nem tudtam. csak egy dolgot jegyeztem meg magamban, ott helyben: hogy gyönyörű teremtés.
másnap András nem jött azzal a busszal, bár vártam rá. egyedül kellett sétálnom tőlük a buszmeg-ig. de ő ott sétált mögöttem. Ő.
később megtudtam a nevét is.
és most. egy nagyon jó barát.
de... de az első pillantás belém égette a billogát. lenyűgözött. elsőre.
kűzd bennem az érzés, hogy mit is gondoljak, ha eszembe jut. egy biztos, amiben mindkét gondolat megegyezik: egy áldott teremtés.
akárhogy is alakul, örülök, hogy ismerhetem Őt!
Köszönöm!

zarándokút

sokak életében eljön az a pillanat, amikor érzi: "indulni kell. egyedül."
amikor ki kell kelned a fotelből, és el kell utazni. valahova. mert ott meg kell tenni valamit.
"It's some me work to do..." - ahogy külföldön mondják.
zarándokút. pszihedelikus megtisztulás. mert nem cél a lényeg, hanem az odavezető út.
valaki most úton van.
várom őt szeretettel, ahogy hazaér.
nálam mindig otthonra találsz, és remélem ezt Te is tudod! Remélem nem felejtetted el. akármilyen rég volt, akármi is történt azóta, de ez mit sem változott.
have a good journey!

sum

sum:
"leszálltam róla vagy lekászálódtam...."
fáj nagyon ez a földi részegség.
más hold ragyogta be arcát, más fényben láttam meg. ezerfelé tört illúzió darabjait kívánnám összerakni. térdelve a földön, kezemet szétvagdosta, ahogy a szilámkokat próbálom összeilleszteni. de sehogy sem áll össze.
mást mutat most, mást mutat nekem az élet belőle. mi történt?
változás. én változtam, az idő változott, a világ is változott körülöttünk.
ismét elmúlt. valami elmúlt és én továbblépek.
nem esek össze, csak tudomásul veszem, hogy mi történt. nem haragszom senkire, elvégre bika vagyok...
múltba utaznék, egy málhával a hátamon járnám a világot. elmennék oda, ahol a hold aludni fekszik, elmennék a tenger szélére, ahol lefolyik a világ széléről. felmásznék a legmagasabb hegyekre, hogy megcsiklandozzam egy angyal lelógó talpát.
de nem így lesz. máshogy lesz, hisz nem régen élünk. nem kell egy hét, hogy eljussak bárhova. nem esik le a tenger a világ végén. angyalok sem lógatják a lábukat, az embereket nézve. rég elhagyták már e földet.
"A mennyben számomra nincs hely..."
nem kelek fel görcsösen a könnyeim között sem, nem fáradok el az egésznapos semmittevésben. nem bambulok magam elé órákon át, nem követem a szempilámat a szemeimmel sem.
valami jól alakul körülöttem.
készülök, hogy megint tágabb értelemben véve átadjam magam a magánynak. mert kell nekem.
dolgozni kell, ahoz szükség van.
programozáshoz, íráshoz, tervezéshez is.
itt nem megy.
PADLÓGÁZ!!!!

what's up?

nem írok sokat, mert holnap korán kelek. épphogy egy kicsit.
dolgozom, élvezem a munkám, mint HR asszisztens. lesz egy kis rálátásom a dolgokra.

először is:
Boldog Születésnapot minden Aninak, akit ismerek!
hétvégén sikeresen meg is ünnepeltük, nagyon jól éreztem magam.
nagyon jól. erre hirtelen nincs szó.
csak ültem a többiek körül, és szinte majdnem elbőgtem magam.
nagyon jó volt, hogy ott voltatok körülöttem!
és nagyon sajnálom azt az incidenst, ami az egyik blogbejegyzésem miatt alakult.
nem rátok értettem!
de örülök, hogy megint minden renden van!

nah, most viszont mennem kell...
jóéjjt!