helyzet

És mi is a helyzet amúgy? Élek. 

Budán dolgozom a Getronics cégnél, mint telefonos ügyfélszolgálatos. A britt Barclays bank supportját látom el. Napi 8 óra angol. Intenzív nyelvkurzus.

Elváltam a laptopomtól, visszaálltam az asztali gépekhez. 19" szélesvászon, vezeték nélkül kezelem a monitor felől rámdőlő adatokat. 

Még mindig Óbudán lakom, megszerettem ezt a helyet. Mint egy kis falu. Minden megvan amire szügsége van az embernek.

nemtudom mi mást írhatnék még. talán ennyi.

nemtudom mást írni. 

fuck.

Fall again

Október van. Ismét. A világ hatalmasat ásít, kizuhan rajta szél, hideg és fájdalom.

Aranybarna levelekkel takarja magát az utca. Az éjjelt is csupán két szövetkabát zavarja meg.

Lelassul az élet, téli álomra készül.

Ilyenné vált az idő, ilyenné váltam én is.

Kiszáradt, elhasznált levéldarab amivel már csak a szél játszik, míg egy pocsojában nem zuhan.

"If you good thing, good things will happen with you. If you do bad things, it will comes back to you. I just want to be a better person..."

És igen, amit régen éreztem hiba volt és félreértés. Magam megismerésének szánypróbálkozása. Magammal hadakozva lassan önmagam ellenségévé váltam. Nem bírtam elviselni azt, aki bennem lakit. lakott. 

Néha nem is tudom már, ki is vagyok valójában. Annyira önmagájévá tett a maszk, amit viselek, hogy elhiszem, az vagyok én.

De az csupán egy kép, egy lenyomat arról, amit a társadalmi normáknak megfelel.

Don't know.... Don't know wich way to go....