Egy cigarettaszünet emlékére....

Elsétáltam most az ajtód mellett,
És hirtelen szomoru lettem.
De aztán lassacskán megértettem:
nem a vég ez, csupán egy új kezdet...

engedjétek meg....

tisztelt emberiség,
engedjétek meg hogy megkérdezzem,

MIÉRT VAGYTOK HÜLYÉK?!?!?!?!

ma reggel

Tavasz van, tavasz van,

Itt a kikelet. Álmos hangon madárfütty szólongat:

Tavasz van, tavasz hát!

Tavasz van, tavasz van,

meggyötört Gaia mélyet szippant,

Tiszta légböl, lassan kelni kell....

Tavasz van, tavasz hát...

Tavasz van, tavasz hát,

Újra szinbe borul falum,

Reggelt könszönt a langyos napsugár.

Tavasz van, tavasz már!

Published with Blogger-droid v2.0.4

nah mégegyszer...

Nah, megint egy ideje.... egy éve már, hogy utoljára biteket csorgattam monitorom papírlapjára.
dohányzom. még mindig. és megint kávézom. a ketto együtt elválaszthatatlanok. Úgy érzem ez boven elég, hogy ezzel kezdem, mint hírt...


apró csetlo-bolto madárka szállt el felettem a minap. felnéztem utána, s csak a tiszta eget láttam, fejvesztve rohanó felhoket, napnak halk sugarait a földbe csapódni.
ilyen a föld, történik körülöttünk, csupán a mi döntésünk, hogy történünk mi is, vagy csak történetek leszünk, amit talán egy polcról leemelve, port lefújva hátha valaki felolvas gyermekeiknek.

Karafiáth Orsolya: Common people

Na szóval ikszék esküvoje volt.
Úgy éjféltájra lett teljes a káosz:
fényár a kertben, koncert és görögtuz,
néhány futóbolond, szülok, barátok.

Nyilván o volt a legklasszabb pasi.
“Próbálj ki. Abból baj még nem lehet.”
Kipróbált, nem lett baj, és így maradtunk.
Járunk – mondtam már? Mint a többiek.

Van már mindkét oldalról egy gyerek -
ikszék se most kezdték, gondolhatod.
A példa tetszett, elkezdtük követni.
És végül is egész jól megvagyok.

Napközben kétszer hív, az este nála.
Hétvége: nagyszülok, kirándulás.
Színház, bókok, virág, na és a többi…
hiszen mi járunk, és ez így szokás.

Újdonsült ikszné jó hamar kidolt,
iksz másnap délig tartotta a frontot.
Én is csak délután mentem haza.
És persze hogy hozzám csapódott.

Vacsit meg reggelit csinál, nevettet,
tolem jó pár versformát megtanult.
Van nála pótbugyim, törülközom.
Járunk – nem mondtam még? Mint mások, úgy.

It's been a while....

Es tenyleg, reg volt.... legutobb 2009-ben vestem ide valamit. Azota masfel ev lefolyt a Dunan.
Sok dolog tortent, nem is kezdek itt bele. Akit erdekel az kerdezzen meg. Ennyi.
Feb 28, a tel utolso naptari napja....
es meg is van, miert hagytam abba a blogolast. mit irjak?
nem tortenik semmi kulonos, reggel, melo, hazaerek, alvas. Szurke rutin.
Elmultak mar azok a regi idok, amikor azt hittem en valtom meg a vilagot.
Ideje indulni hazafele. (szikra pattan, a gep halk puffanassal egeti el az utolso benntrekedt benzintocsat)

sometimes it happens...

"sotetet es rettegest hallok a fulem mellett elsuhanni.
arnyek lenyek a tancukat lelkem helyen tancoljak, korululik a tuzet, melegednek, majd lassan tovaszallnak.
igy megy ez, igy megy reg, s hogy igy van, en tudom csak.
en erzem a tatongo lyukat, amit evek ota fajdalommal telitek, mas bujni bele ugysem fog, ugysem akar.
hiszen fajdalomnak van tartva, s a fajdalom is lakja. enyem, masoke, mindenkije ide koltozik, hisz tudjak, a vilagon ha van egy hely, ahol a fajdalom otthonra lel, az enbennem van, melyen belul..."

total nihil

reg volt postom. most lesz. tessek.

vegre van bringam, tekerhetek mindenfele budan.

probalom a napi min. 10 km-et betartani.

amugy meloban kodolok. java + sql + excel... nah az!

viszket az agyam de nem tudom megvakarni.... majd kiveszem es megmosom.

gyenesen felfele zuhano bolygodarabok kozt szorfozni jo, de csak ovatosan a lonyallal!

papirra vetett szavakra nem jo eso, kiszaradt penna-tartombol a toll is elropult.

poemus passivus. ha ez egyatalan helyes.

hetkoznapok es a vilag szivott magaba, megragott es lassan megemeszt.

eltunt regi sepia kepek sarkain arnyek-tancol bajosan.

csak az elmulast es a halandosagot latom magamelott. lathatnek mast is, de a hideg sotet vonz ilyen nyari delutan.

egyszer belelt agyba fekszek, messze abban utazom majd,

feltett kerdesekre a valaszokkal megyek talalkozni majd.

rovid sorok onkent a kezembol a monitorra szoknek, fekete babuk sakkot jatszanak a feher hatterrel.... hisz az elet egy sakkjatek.

nem mindegy, hogy merre lepsz... (valami kis virgonc, affele mosolyszeru apro lenyezet letet erem)

az ido lassan lejar, a borom kolaval vegyitem, az halalom elettel.

viszlat.