És egy pár üveg sörtől
Majd mindenki elfelejti,
Hogy az lett, amit így
Pont nem akart itt senki.z ördög tudja csak,
Hogy mi volt a célja,
De a húsunk került
Bele a moslékba.

S a disznók mind felzabálták,
S a holdnál nézik a maguk árnyát
Az ól falán és járnak körbe- körbe,
Hátha úgy megszabadulnak tőle.

És nézi az ördög és
Hátrébb nézi az Isten,
És végül a szemük előtt
Táncol majd minden.

És aznap este a hegyre megy fel a város,
A fényeket nézik és érzik, hogy valami mást most.
Kockás plédet tesznek a fűre és esznek.
És isznak is, aztán már csak ezek lesznek.

S járják az ólban a disznók,
S az árnyak is diszkrét diszkót
Működtetnek szerény
Haszonnal.

Táncolj disznó, napozz holddal!

Egész éjjel, minden éjjel
Lehetsz velem, a kezed fogom,
Kipörgetlek,kipörgetlek és elengedem.

Táncolj disznó, napozz holddal,
A Holdon nincs is sötét oldal,
Az árnyak csak fénytől vannak,
A fényt én hozom mindnyájatoknak.
Egész éjjel, minden éjjel
Lehetsz velem, a kezed fogom,
Kipörgetlek,kipörgetlek és elengedem.

Pörögj disznó, napozz Holddal,
A Holdon nincs is sötét oldal.
Az árnyak is csak fénytől vannak,
A fényt én hozom mindnyájatoknak.

Egész éjjel, minden éjjel
Lehetsz velem, lehetsz velem, fogom a kezed,
kipörgetlek, kipörgetlek és elengedem.

ennyi!

1984

épp ez van terítéken. az agyam következő csemegélye. 1984
hát a képi világot szépen lefesti, nem nehéz elképzelni számomra.
no comment... :)

reggeli kávé mellől

üdvözlöm, szép jónapot,
köszönöm, én jól vagyok!
a reggeli kávémat kortyolom, az első cigimet szívom. és jól vagyok.
picit fáj a torkom, odakinnt -1 fok van. és én jól vagyok.
az elmúlt hétvége feltöltött élettel.
sok szép és jó dolog történt. Pénteken egy buli,
vasárnap pedig havazott.
és nem a pesszimizmusom igazolódott.
azóta én jól vagyok. felfelé ível minden.

Falevelek, forrócsoki, érzések és gondolatok....

aranysárga faleveleken tapostam az imént, zörögve nyögték a nyarat búcsúztató balladát.

apró láng gyullad a kandallóban,
az öreg házba apró fényszikra szökken.
poros fotel, üres borosüveg kopott függöny és kiszáradt emlékkek...
ezt világítja meg a kicsi aprócska, pislákoló táncikáló,
a narancsfényben tündöklő, a meleget árasztó érzés.

nem hegyen álló várkastély ez,
nem színpompás palota, óriás udvarral,
egy üres viskó csupán, elhagyott és megkopott.
a kandalló sem látott tüzet rég.

felhők gyülnek össze az égen,
kíváncsian sorakoznak egymás hátán-hegyén,
a nap sem akar lenyugodni az égről,
a holddal bújnak össze, hadd lássák:
az ablakon át a pici-apró fényt.

csuda dolog ez, megnézni járnak ide,
messzi hegyekről, völgyekről,
vadak és házi állatok, élő és holt lelkek.
fény lát mindenki, aki csak eljön ide.

kopott a fotel, kopott az arcom is,
amivel benne ülök, bort kortyolgatva.
nézem a kis tüzet, az aprót.
érzem melegét, megnyugtat és leköti figyelmem....