szerda, november 01, 2006

Common People

Na szóval ikszék esküvője volt.
Úgy éjféltájra lett teljes a káosz:
fényár a kertben, koncert és görögtűz,
néhány futóbolond, szülők, barátok.

Nyilván ő volt a legklasszabb pasi.
"Próbálj ki. Abból baj még nem lehet."
Kipróbált, nem lett baj, és így maradtunk.
Járunk - mondtam már? Mint a többiek.

Van már mindkét oldalról egy gyerek -
ikszék se most kezdték, gondolhatod.
A példa tetszett, elkezdtük követni.
És végül is egész jól megvagyok.

Napközben kétszer hív, az este nála.
Hétvége: nagyszülők, kirándulás.
Színház, bókok, virág, na és a többi...
hiszen mi járunk, és ez így szokás.

Újdonsült ikszné jó hamar kidőlt,
iksz másnap délig tartotta a frontot.
Én is csak délután mentem haza.
És persze, hogy hozzám csapódott.

Vacsit meg reggelit csinál, nevettet,
tőlem jó pár versformát megtanult.
Van nála pótbugyim, törülközőm.
Járunk - nem mondtam még? Mint mások, úgy.

Karafiáth Orsolya - Common People

Nincsenek megjegyzések: