remaining pieces

reggel felkeltem. ahhogy szoktam. csak a szemem szélén az álom maradék csipája sértette fel a bőröm.
régmúltban gyökerező eseménysorozat, a jelenben kibontakozva. egy rövid kis séta, a boltból kijövet. kézenfogva, egymásra mélyen nézve. itt, ahol most lakom. itt, ahol ő még nem járt. nem tudja, hogy nézhet ki, nem tudom mit jelentez.
csupán egy álomfoszlány, jelentés nélkül csupán fejem űzött gúnyt velem... visszagondoltam azokra az időkre, amikor fogtuk egymás kezét. szép is volt. fájdalmas is volt. zavaros is volt. letisztult is volt.
talán titok nem volt sok, csupán a világ amiben éltünk, volt teljesen más dimenzióban.
elengedtem őt, másilágot is látni, nem láncolhattam magam mellé. vége lett, kétszer is.
emléke mégis vissza-vissza jár...

amikor leszakadt az ég

És az ég egyszercsak leszakadt. Alámerült a halandóknak életterébe, szétkergetve a folyékony áldozatokat, vöröstengert festve a zöldrétből. Pokol elszabadulása semmi ehhez képest!
Egyetlen embernek sem tellett egyetlen percébe sem, mert e helyet feneketlen sekélyes fekéllyé tette ezen emberek tette.
Dzsungel-láz és boogie-disco, hatalmas krómozott pinceajtó, szegélyezte drautkoszorú, megnyílt fejemnek búbja körül. Kiesett belőle a hold meg egy lopott vörös cabrio, afféle benzinzabáló. Benneült egy farkas, hangos kérdőrevonó szavakat mondatkunkóvá formálva. A vonás tárgya egy kólafolt ütötte kárpitlyuk volt, ezért a magas hangnem, amit egy kétméteres jetihez intézett neki, nagyon, aki egy halk sikítással reagálta le, kettőazegyben, a rádióból szóló Funky Town-al egyetemben. Furcsán álltam egyeshelyben, mintha nem lenne mindennapos azilyen. Akkor még nemvoltaz. Rámnéztek és bankotkérdeztek. Én már akkor sem a habokkalvaló tevésről voltam népszerűtlen, helyetmondtam az autóban, meg dzsípíeszagyamat kínáltam. Itt kezdődött a perszonális botrányrengetegség. Halkan dübörögtünk az útmentén, a tájat a szemem legelte megfelé. Ténylegvilágvége történt. És ezzel egy újvilág született, császárként metsződve agyamból ki, ide az előző hejére.

ez egy ilyen reggel....

Szürke a szemkinyitás, homályban úszik a köd ezen a reggelen. Elkerülendő a képernyőkímélő, ütemet akasztok a fülembe, pulzusát hallgatom megfelé. 155. Cicegő idiopátia és masszív görcskeltő, a gyógyszertár bezárt és a pszichiáteremtől is elszedtem a receptjeit. A pszichológusom réghalott, énettem meg. Csíkos orbitosautó nem a tornádót kelti, csupán az ózonlyukat izgatja tágra. Ezen a jukon ugrálnak be a kicsiufók, de nemtörődöm az inváziójukkal, csak egy kis odasemfigyeléssel kínálom őket, hadd szokják, ha már idejöttek.
Szürkefalat festek mégszürkébbre, a fatörzsszínt az emlékeim rágták meg, a barna nadrágom is kiszakadt rég. Ezekután az állapot, mintha múltatidéző visszatérésbe torkollott volna. Komolytalan gondolkodók és szakképzetlen szakértők tengerében csuromra áztam a fejestugró élettől. Az ECG a ritmust pumpálja, én pedig ütemsalátát reggelizem, iszom mellé a dohánytechnikai hengerentyűt...

heads or trails?

"heads!" said the other person in the room. She wondered, what was the question... easy: "To b myself, or force myself and shut up!"
I tossed up the coin, it falls, and it was... heads.
So it began... again
as many times in my life. 180 degree again. no problem, I have experience. I do it all my life. always changing. and again.
For a few days, it was hard to wake up, hard to eat and hard to breathe. but days after days, it's geting more easy.
I can handle my habits now.
but sudenly, some of my plans are ruined. not a big deal, but I expected to someone.
now, the patience is the best way, as I see.

it will be?

as a scilent traveller, I walk among mortals, listen to their wailings, I stroke their wounds and help them to raise again.
For them, it is come with mental pain and the feeling of hate and despair.
For me, after the process of healing, I will connect with them, until the end of my being. for a long time, i will recive the subject's negative emotions, their despair will be become mine, the pain, they feel, the pain I have to bear. Many wounds and many memories I gain through my journey, will be a reminder of my work in this side of the world.
some day, when the great light of the mortals will wear off, when darkness will come to this world again, I will get free from this flesh-prison, my wings will grow back again and I will make my sword again, from my backbone.
on that day, the doors of heaven will open, berserk angels falls from the sky, and they will clear the humans from this planet, once and for all. only I will stand in their way...

Egy italt?

"Egy nő csak ok nélkül nem viselkedik idegesítően, hacsak nincs valami hátsó szándéka!" mondta a szőke nő, a vállamról levéve a kezét.
én gyorsan vissza is kérdeztem, hogy milyen itallal is kínált meg, nem hallottam a túl nagy zajtól (megaztán nemis oda figyeltem).
Megrándult a lábam, özönvíz a szobámban. És már reggel is van.
Ilyenek ezek az éjszakák.

Dömsödön is változások vannak... hallásból jók. Remélem mindent sikerül úgy intéznem, hogy láthassam sajátszememmel!
ez majdkiderül!

NYEKK aka definíció a munkahelyi nyekergésre

nah szóval... mit is jelent az, hogy "NYEKK"?

Egy kis magyarázat:
Előfordul, főleg folyamatos, kötelezettségtől való elfoglaltság közben (általában azonfajta kötelezettségekre gondolok, amikért anyagi juttatásal jár), hogy az emberi agy azon része,
amit jobbhíján csak "nemcsakamunkábólállavilág" központnak neveznek, egyfajta késztetést küldd a testnek, hogy kompenzálja a fizikai és mentális negatív behatást, amit a fennt említett elfoglaltság okozott. az esetek túlnyomó többségében csak könyedebb unalommal vagy az időérzék mégélesebb felerősödésével (minden másodperc egy-két percnek tűnik) jár a test reakciója. de néhány szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a tüdő összehúzódik, a hangszálak pedig egy önkéntes reakció folyamán megmozdul, és ennek a "tünetegyüttes" hatása tűnhet úgy, mintha azt mondaná az ember, hogy NYEKK!

a tánc, a hav és a szívbillentyű esete

és a tánc a havon elkezdődött, nemvárt életteli riogatók elfagyott facsonk darabokat hajigálnak, dobolnak és lelket isznak a bárpultnál. a nyulak is csak szexet esznek és füvet basznak, erotomán sikításuktól zengő erdő kerek mezején egy legyet eregetnek.egy mélynövésű szívbillentyű magától meghasadva elfutott otthonról, keresni kezdte a fájásmentes újotthont. sokat sétált, néha futott is, de új helyre nem lelt széles e világban, ahova elbújhatott volna óriási ön-fájdalmában. kicsit sírt, kicsit bőgött és fájt is, ami történt vele.magányosan egy farönkdarab alá bújt, ott pityergett néhának napjáig, amikoris a leghoszabb éjszaka köszöntött a nappal helyére. odakinnt a szabadégtől lejebb, kristályosodott hidegvíz pehelyformában majdméteres torlaszt emelt, fehéret festett és hideget művelt. ezzel akkora baj nem is van, de amikor a kicsi szívbillentyű rejtekodúja egyszercsak felemelkedett, hajítódott meszire. el.begdöbbent a remetemód élő billentyűcske, hogy miistörténik, meghogy ki ez a hirtelen feltűnt életteli riogató.kézen fogták a kicsit, nemhagyták hogy megijedjen, körbeforgatták, megpörgették és körültáncolták a nyulakat, mutattak ezernyi szépet, megannyi jót, és még egy puszit is kapott egy aranyos szívbillentyű-leánytól.ígytörténtmeg, hogy a kicsi szívbillentyű hazatért egy szépnaposnapon, amgával hozott egy transzplantációs csapatot és viszaköltözött a szív mellé, had éljen, hadd táplálja és éljen át minden szépet és jót.

2k7 sum

2007 sum.
elkezdődött az év, heves érzelemcserével majd pedig racionális gondolkodás által szült szakadással folytatódott.
egy kis tengődés, egy kis hovatartozáskétely, majd fejest ugrottam valamibe és valami történt Lacházán...
tartottak a napok és a hetek is, majd természetesen mint minden halandó, ez is véget ért. közben megjártam szlovákiás, pizza-sültkrumpli és egy 3 napos 2 éjszakás továbbképzés.
kollégium és világfelfordulás. elfelejtett lehetőségek és betegségek, gyógyíthatatlan krónikus hülyeség, daganat és súlyos idő-transzplantáció.
és itt is a nyár. új emberek és új élmények, csúszda és szigetrejárás.
állást is műveltem, tanuló módjára a kinti asztalnál hittem hogy felelőségmentesen töltöm az időm, amíg ránemdöbbentem arra hogy igazán nincs is igazam. az éjjel még ekkor is hoszúra nyúlt, holdalbeszéltem, óriástsétáltam és gúnytűztem.
komolyra fordítottam a szót és Törökbálinton maradtam. eközben elisköltöztem és máshollakom. ebben az évben harmadszorra.
illeszkedek befelé, néha jobban is mint kellene, és a világomat építem kifelé és befelé. hétvégén-telekrejáró-fényesmackós-bortivós amolyan félőlényféle lettem, gondolkodom tehát érzek és érzek tehát vagyok típusú szemléletmódom próbálom pozitív energiával vegyítve a külvilág tudtára adni....