
Ahogy magukról vallanak: "A 30Y öt fiúból áll. Kettő testvér, három nem. A 30Y nem szereti kategorizálni, milyen zenét játszik, minthogy nem hisz abban, hogy a zene dobozolható lenne. Illetve két részre talán: jóra és rosszra. A 30Y jó zene. A 30Y nem szereti a telet, mert nincs megfelelő fűtés a próbatermében, csúszósak az utak, és gyakran köd van hajnalban. A 30Y szerint a tél balesetveszélyesebb, mint a többi évszak. A 30Y szeret szánkózni. A 30Y beteg. A 30Y szereti a nyarat, mert a lányok rövid szoknyákban és trikókban járnak. A 30Y mosolyog. A 30Y sokat káromkodik. A 30Y nem vallásos. A 30Y apolitikus. A 30Y érzékeny. A 30Y szereti az egyszerű mondatokat. A 30Y asszociatív. A 30Y szokott olvasni. A 30Y nem ír..."
ők azok, akik ekkora haátst gyakoroltak rám. 30Y. először 2k6 nyarán találkoztam velük először. pécsről jött egy adag zene. és tetszett. nagyon.
utána jött egy csészényi tér. magával ragadott. egy felejthetetlen koncert a dunán majd semmi szédítő magasság.
végre valami, ami megérint engem. amit értek, ami hasonlít rám. amikor hallgatom, mintha olyas valakivel beszélgetnék, aki én vagyok. vagy kicsit jobb, aki zenélni képes és tud is.
hogy őket idézzem: "A 30Y jó zene."
és ez így van!
1 megjegyzés:
Bennem is hasonló gondolatok kavarogtak ezzel kapcsolatban, és köszönöm, hogy ismét kimondtad a meg-nem-talált szavaimat velük kapcsolatban.
Megjegyzés küldése