"álmodtam egy világot magamnak,
ott állok a kapui előt..."
ismét álmodtam!
álmok.... györötnek vagy örüljünk neki?
én talán örülök az álmok okozta gyötrelmeknek.
a múltból apró szilánkok törnek magasra.
szinte napról napra kerülnek a felszínre emlékek.
egy volt osztálytárs, két fogadott húgom,
egy volt szerelem, aki megváltozni nem képes,
még álmaimban is rajtam tapos...
háát, megadja az élet sóját az effajta létezés, az is ziher.
alkotói válság meg smafu?
az egyetlen ok, amikor a művész egy kicsit "pihenni tud"
legalábbis ráfogja. :)
nah jó, ez kicsit túlzás ám, de mégis!
megint lesz egy érdekes bejegyzés, a gondolkozásosból...
még érlelődik. várjátok türelemmel.
Indulok suliba. táskámat kinyitom.
és egy szendvics ugrik elő belőle!
harcunkat véres sebekkel, de ény nyerem!
a szürkés fényben zöldes-fekete foltokkal díszített ételdarab
holtan zuhan a földre. nyertem! az erősebb életben marad!
Hulljon a szendvicsese!
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése